Tanulóink munkáiból...

 

A CSEMADOK Rimaszombati Területi Választmánya és a Gömör-Kishoni Müvelődési Központ 2014. februárjában meghirdetett XIII. Ferenczy István Képzőmüvészeti Versenyre elküldött rajzok:

 

Téma:
1. Magyar uralkodók (portré)
2. Tanyavilág (tájkép)

II. kategória: 7.- 9. osztály

Díjazottak:
Peszeki Monika, 8. osztály - 3. hely
Fülöp Orsolya Blanka, 7. osztály - különdíj

Felkészítő pedagógus: Mgr. Korcsek Magdaléna

 

 

 

 

 

 

Mit jelent számomra a szülőföld? 

Mit jelent nekem a szülőföld? Ez az a hely, ahol családom minden tagja született és nevelkedett. Ezer szállal kötődöm hozzá, gyönyörű dombjaihoz, folyóihoz, melyeket szüleimmel bejártam.

Kováts Virág Borbála írása

 

:: folytatás

 

Rajzpályázat 2013

 

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai központja által meghirdetett rajzpályázatra elküldött rajzok 
2013. novemberében.

Téma: Hogy segíthetek?



Bohák Emese, 8. osztályos tanuló rajza bekerült a Diakóniai központ által kiadott 2014-es falinaptárba.

 

 

A magyarság fája

Péntek délután elmentünk a tanítónkkal, Hajdú Árpáddal, vagy ahogy mindenki hívja őt, Hajdú tantobával és a kilencedik osztállyal az óvoda játszóterére fát ültetni. Ezúttal eljött velünk a polgármesternő és az iskola igazgatónője, Valika tanító néni is.
A lányok a vizet hordták, mi pedig gödröt ástunk. Munka közben a “ The red hot chilli peppers” slágereit hallgattuk.
Több okból is hasznos lesz vagy már az is, ez a fa:
-védjük vele a környezetünket,
-szimbolikusan ez a fa lehet a jövő fája is, ami majd szűkösebb időkben is emlékeztethet bennünket, hogy fel a fejjel, lesz még jobb is, ha keményen dolgozunk és próbálunk érte tenni valamit (ha lehet),
-ugyanígy lehet ez a magyarság fája is, ami szintén összetarthat bennünket, s emlékeztethet őseink hős tetteire és eszünkbe juttathatja azt, hogy apáink vérüket ontották a hazáért, a szabadságért, a becsületükért, a magyarságukért, s elsősorban azért, hogy mi itt élhessünk biztonságban a Kárpátok ’’karjai’’ közt. Gondolkozzunk csak el rajta, hogy amiért ősapáink küzdöttek, azt mi csupán eldobjuk magunktól, mint holmi kacatot. Ezért itt e fa tövében összegyűlve elgondolkodhatunk ezen, hogy mi is beolvadunk idegen nemzetekbe, mint sokan mások, vagy pedig megőrizzük hagyományainkat, kultúránkat, s nyelvünket.
Végszóként csak annyit, hogy eldobhatjuk ugyan magyarságunkat, de azzal több évezredes kincset veszítünk el, ami talán értékesebb valamilyen más, előfordulhat, hogy csak járni tanuló idegen nemzet kultúrájánál.

 

Nagy Csomor András, 7. oszt. tanuló

 

 

 

Kézikocsikázás

 

Ez a játék volt a legszórakoztatóbb a gyermekek körében.
Ebben a játékban két csapat versenyezett egymás ellen. A játék nevéből már következtethetünk arra, hogy az egyes csapatokból két-két gyermekre van szükség. Először valakinek a talicskázás jut erről eszébe, de sokkal élvezetesebb játékról van szó. Nemcsak áruhordozásra használható a kocsi, hanem egy jó játék megteremtésére is. Ugyanis a kézikocsikázás nevű játékban ezen a kocsin kell végigvinni a bólyák közt az egyik gyereket a másiknak. Persze a legkisebbek élvezték ezt a legjobban, de a nagyobbak sem fáradtak bele a tűző napsütés ellenére sem a kisebbek furikázásába. Igaz, hogy majdnem mindenki kivitte a bólyákat, s a kisebbek majd kirepültek, de mégis sikerült célba érni. Amelyik csapat hamarabb végzett, az nyert.

 

 

 

 

 

Tanulóink Hajdú Árpád tanár vezetésével részt vettek a Katedra folyóiratban meghirdetett versenyen, amely azt a feladatot tűzte ki, hogy az iskola környékét minél esztétikusabban, zöldebben, virágosan, tisztán tartsuk. A tavaszi munkák a puszta földfelület előkészítésével kezdődtek. A nyár folyamán a kiültetett növények megerősödtek, virágba borultak, a sok munkának eredménye láthatóvá vált. Iskolánk az idei verseny első helyezettje lett. Ősszel a Katedra Napokon átvehettük az elismervényt és pénzjutalmat is felajánlottak. Az igazi nyereség mégis a szép környezet.

 

 

 

 

 

VÉGZŐSEINK | A TANULÓK MUNKÁI | EREDMÉNYEK | RENDEZVÉNYEK | ELÉRHETŐSÉGEINK